Szabadi Vilmos
hegedű
Születési hely
Budapest
Születési dátum
1959
Együttes
Weboldal
Hegedűtanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Halász Ferenc irányítása alatt folytatta, diplomáját 1983-ban kapta meg. Egy évvel később a Zeneakadémia tanára lett. Posztgraduális tanulmányait Ruggero Riccinél, Végh Sándornál és Fenyves Lórántnál végezte.
1982-ben a Magyar Rádió Hegedűversenyén, majd egy évvel később a Hubay Jenő Hegedűversenyen nyert első díjat, illetve mindkét versenyen elnyerte a zsűri különdíjait is. 1985-ben Finnországban III. díjat nyert a Jean Sibelius Nemzetközi Hegedűversenyen.
Sir Georg Solti és a Londoni Filharmonikusok meghívására Bartók II. hegedűversenyét játszotta az 1988-as londoni Royal Festival Hall Bartók Gála koncertjén. A koncertet a BBC és a Decca is rögzítette, majd a Philips cég jelentette meg. 1990-ben a londoni Royal Philharmonic Orchestrával, 1992-ben a BBC Filharmonikus Zenekarral, majd az Ír Koncertzenekarral lépett fel. 1992. október 22-én Rosztropovics, Domingo, Kiri Te Kanawa, Jeffrey Tate társaságában játszott Solti György születésnapi koncertjén a Buchkingam Palotában. 1995 áprilisában Madrid legnagyobb koncerttermében, az Auditorio Nacionalban mutatkozott be Dmitri Bashkirow és Ivan Monhigetti társaságában, a Spanyol Királyi Kincstár számára 1701-ben készített Stradivari hegedűn.
1995-ben, mint Művészeti Vezető, megalapította a nyaranta megrendezésre kerülő Kastély Kamara Koncertek hangversenysorozatot, 1999-ben pedig a Wiener Belvedere Trio kamaraegyüttesét. Az együttes bemutatkozását a Musikvereinsaal-ban - a bécsi Festwoche alkalmából - a kritika egybehangzó dicsérete övezte, melynek tagjai a Bécsi Filharmonikus Zenekar művészei. 1996-ban a Hungaroton Classics exkluzív szerződést kötött vele.
Két MIDEM nagydíjat nyert - 1999-ben és 2002-ben - a franciaországi Cannes-ban Dohnányi hegedűversenyeit és Bartók fiatalkori szonátáit tartalmazó CD-ivel.
Fellépései során dolgozott - többek között - Abbado, Szimonov, Ceccato, Nelson, Berglund, Kobajashi, Kamu, Haenchen, Tabachnik, Renzetti, Gardelli, Loughran, Vásáry, Saraste, Fisher Ádám és Fisher Iván karmesterekkel. Vendégszólistaként járt a londoni Royal Festival Hall, Barbican Center, Wigmore Hall, az amszterdami Concertgebouw, a stuttgarti Liederhalle, a bécsi Konzerthaus, Musikverein, a párizsi Museé D'Orsay, Conservatoire, Chatalet, a helsinkii Finlandia terem, a dublini National Concert Hall, torinoi RAI Auditorium, a spanyol Auditorio Nacional, a brüsszeli Theater Saint Michelle, Észak-Írország és Wales koncerttermeiben is. Szerepelt még az Egyesült Államokban, Kanadában, Izraelben, Törökországban, Dél-Koreában és Taiwanban.
Felvételeket készített vele a BBC, az NDR (Hamburgi Rádió), BRD (Müncheni Rádió), Radio Classique (France), a finn, a jugoszláv, az izraeli és más rádióállomások.
Munkásságáért 1992-ben Liszt-díjjal, 1999-ben Hungaroton díjjal, 2012-ben Prima díjjal, 2018-ban Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjjal, 2020-ban pedig Magyarország Érdemes Művésze Díjjal tüntették ki.
Jelenlegi hangszere egy cremonai mesterhangszer: 1778-as Laurentius Storioni, a Magyar Állam kollekciójából való.
1982-ben a Magyar Rádió Hegedűversenyén, majd egy évvel később a Hubay Jenő Hegedűversenyen nyert első díjat, illetve mindkét versenyen elnyerte a zsűri különdíjait is. 1985-ben Finnországban III. díjat nyert a Jean Sibelius Nemzetközi Hegedűversenyen.
Sir Georg Solti és a Londoni Filharmonikusok meghívására Bartók II. hegedűversenyét játszotta az 1988-as londoni Royal Festival Hall Bartók Gála koncertjén. A koncertet a BBC és a Decca is rögzítette, majd a Philips cég jelentette meg. 1990-ben a londoni Royal Philharmonic Orchestrával, 1992-ben a BBC Filharmonikus Zenekarral, majd az Ír Koncertzenekarral lépett fel. 1992. október 22-én Rosztropovics, Domingo, Kiri Te Kanawa, Jeffrey Tate társaságában játszott Solti György születésnapi koncertjén a Buchkingam Palotában. 1995 áprilisában Madrid legnagyobb koncerttermében, az Auditorio Nacionalban mutatkozott be Dmitri Bashkirow és Ivan Monhigetti társaságában, a Spanyol Királyi Kincstár számára 1701-ben készített Stradivari hegedűn.
1995-ben, mint Művészeti Vezető, megalapította a nyaranta megrendezésre kerülő Kastély Kamara Koncertek hangversenysorozatot, 1999-ben pedig a Wiener Belvedere Trio kamaraegyüttesét. Az együttes bemutatkozását a Musikvereinsaal-ban - a bécsi Festwoche alkalmából - a kritika egybehangzó dicsérete övezte, melynek tagjai a Bécsi Filharmonikus Zenekar művészei. 1996-ban a Hungaroton Classics exkluzív szerződést kötött vele.
Két MIDEM nagydíjat nyert - 1999-ben és 2002-ben - a franciaországi Cannes-ban Dohnányi hegedűversenyeit és Bartók fiatalkori szonátáit tartalmazó CD-ivel.
Fellépései során dolgozott - többek között - Abbado, Szimonov, Ceccato, Nelson, Berglund, Kobajashi, Kamu, Haenchen, Tabachnik, Renzetti, Gardelli, Loughran, Vásáry, Saraste, Fisher Ádám és Fisher Iván karmesterekkel. Vendégszólistaként járt a londoni Royal Festival Hall, Barbican Center, Wigmore Hall, az amszterdami Concertgebouw, a stuttgarti Liederhalle, a bécsi Konzerthaus, Musikverein, a párizsi Museé D'Orsay, Conservatoire, Chatalet, a helsinkii Finlandia terem, a dublini National Concert Hall, torinoi RAI Auditorium, a spanyol Auditorio Nacional, a brüsszeli Theater Saint Michelle, Észak-Írország és Wales koncerttermeiben is. Szerepelt még az Egyesült Államokban, Kanadában, Izraelben, Törökországban, Dél-Koreában és Taiwanban.
Felvételeket készített vele a BBC, az NDR (Hamburgi Rádió), BRD (Müncheni Rádió), Radio Classique (France), a finn, a jugoszláv, az izraeli és más rádióállomások.
Munkásságáért 1992-ben Liszt-díjjal, 1999-ben Hungaroton díjjal, 2012-ben Prima díjjal, 2018-ban Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjjal, 2020-ban pedig Magyarország Érdemes Művésze Díjjal tüntették ki.
Jelenlegi hangszere egy cremonai mesterhangszer: 1778-as Laurentius Storioni, a Magyar Állam kollekciójából való.