Somogyi László
karmester
Születési hely
Budapest
Születési dátum
1907
1907. június 25. Budapest - 1988. május 20. Genf, Svájc
Karmester, huszadik századi szerzők, elsősorban Bartók és Kodály kiváló tolmácsolójaként vált ismertté.
Zenei tanulmányait hegedűn és zongorán kezdte, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta, ahol 1930 és 1935 között Kodály Zoltán osztályában zeneszerzést tanult. 1932-től 1936-ig a Budapesti Hangversenyzenekar hegedűseként dolgozott. 1935-ben részt vett Hermann Schrechen karmesterképző kurzusán Brüsszelben.
Karmesterként 1936-ban debütált a Zeneakadémia Nagytermében, ezt követően Belgiumban, Hollandiában és Bécsben is bemutatkozott. 1939-ben megalapította az OMIKE (Goldmark) Zenekart, amelynek 1943-ig vezetője is volt. 1945-től 1950-ig a Székesfővárosi Zenekar, 1951 és 1956 között a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető karmestere. 1956-ban emigrált, az 50-es évek második felében Nyugat-Európában, a 60-as években az Egyesült Államokban élt. 1964-ben a New York-i Rochester Philharmonic Orchestra zeneigazgatója lett. 1970-ig vezette az együttest, majd visszaköltözött Európába, Genfben telepedett le.
Pályafutása során olyan neves művészek társaságában lépett fel, mint David Ojsztrah, Yehudi Menuhin vagy Tito Schipa. Pedagógusként is aktív volt, 1949-től 1956-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karmester szakán tanított, 1964-ben Sienában az Accademia Musicale Chigiana, majd 1979-től 1982-ig a szombathelyi Bartók Szeminárium keretein belül tartott mesterkurzusokat. Számos kortárs magyar zeneszerző (többek között Weiner Leó, Veress Sándor, Farkas Ferenc, Kókai Rezső, Sugár Rezső) művének hazai, illetve Bartók Béla és Kodály Zoltán kompozícióinak külföldi bemutatója fűződik nevéhez.
Művészi munkásságát 1951-ben Kossuth-díjjal, 1952-ben Érdemes Művész címmel, 1955-ben Kiváló Művész címmel ismerték el.
Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével
Karmester, huszadik századi szerzők, elsősorban Bartók és Kodály kiváló tolmácsolójaként vált ismertté.
Zenei tanulmányait hegedűn és zongorán kezdte, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta, ahol 1930 és 1935 között Kodály Zoltán osztályában zeneszerzést tanult. 1932-től 1936-ig a Budapesti Hangversenyzenekar hegedűseként dolgozott. 1935-ben részt vett Hermann Schrechen karmesterképző kurzusán Brüsszelben.
Karmesterként 1936-ban debütált a Zeneakadémia Nagytermében, ezt követően Belgiumban, Hollandiában és Bécsben is bemutatkozott. 1939-ben megalapította az OMIKE (Goldmark) Zenekart, amelynek 1943-ig vezetője is volt. 1945-től 1950-ig a Székesfővárosi Zenekar, 1951 és 1956 között a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető karmestere. 1956-ban emigrált, az 50-es évek második felében Nyugat-Európában, a 60-as években az Egyesült Államokban élt. 1964-ben a New York-i Rochester Philharmonic Orchestra zeneigazgatója lett. 1970-ig vezette az együttest, majd visszaköltözött Európába, Genfben telepedett le.
Pályafutása során olyan neves művészek társaságában lépett fel, mint David Ojsztrah, Yehudi Menuhin vagy Tito Schipa. Pedagógusként is aktív volt, 1949-től 1956-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karmester szakán tanított, 1964-ben Sienában az Accademia Musicale Chigiana, majd 1979-től 1982-ig a szombathelyi Bartók Szeminárium keretein belül tartott mesterkurzusokat. Számos kortárs magyar zeneszerző (többek között Weiner Leó, Veress Sándor, Farkas Ferenc, Kókai Rezső, Sugár Rezső) művének hazai, illetve Bartók Béla és Kodály Zoltán kompozícióinak külföldi bemutatója fűződik nevéhez.
Művészi munkásságát 1951-ben Kossuth-díjjal, 1952-ben Érdemes Művész címmel, 1955-ben Kiváló Művész címmel ismerték el.
Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével
| Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| 2001 |
50 éves a Hungaroton - Karmesterek (1951-2001)
(Fifty Years of Hungaroton - Conductors, 1951-2001) |
Hungaroton | HCD 32074-77 | 4 CD |
| 2021 | Romantic Cello - The Essential Classics of Schumann, Dvořak, Chopin & Others | Hungaroton | HCD 32855 |