Farnadi Edith
zongora
Születési hely
Budapest
Születési dátum
1921
Farnadi Edith hét éves korában kezdett zongorázni. Kilenc évesen már Székely Arnold növendéke volt a Zeneakadémián, ahol Bartók is foglalkozott vele. Kamarazenét Weiner Leónál tanult. Első nyilvános fellépése kilenc éves korában volt, tizenkét évesen már Beethoven C-dúr zongoraversenyének szólistájaként lépett fel. Két ízben Liszt-ösztöndíjat kapott. A harmincas években Hubay Jenő mesteriskolájában működött, mint kamarazenész és zongora-kísérő. Hubay híres zártkörű hangversenyein Richard Strauss, Bronisław Hubermann és Zathureczky Ede kamarapartnereként is fellépett. Zongora-művészi diplomáját 1938-ban kapta meg.
1946-ban Ausztriába emigrált, és 1950-től kezdődően egyre többet hangversenyezett előbb Nyugat-Európában, majd az egész világon. Olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Clemens Krauss, Karl Böhm, Hermann Scherchen, Ernest Ansermet, Adrian Boult vagy Wolfgang Sawallisch. A bécsi, a berlini és a londoni filharmónia, az amszterdami Concertgebouw és a Suisse Romande rádióállomás állandó szólistája volt. Előadásának legfőbb jellemzője a kirobbanó temperamentum és a fölényes virtuozitás volt.
Számos hanglemezfelvétel készült vele elsősorban a Deutsche Grammophon és a Decca cégeknél: lemezre játszotta Bartók és Kodály szinte valamennyi zongoraművét, Varga Tiborral Bartók hegedűre és zongorára írt szonátáját, továbbá Liszt, Chopin, Schumann, Csajkovszkij, Prokofjev és mások számos kompozícióját. Egyik legismertebb felvételén Bartók 2. és 3. zongoraversenyét játszotta Hermann Scherchennel és a Bécsi Operaház zenekarával. Liszt h-moll szonátájának, valamint két zongoraversenyének felvételét a New York-i Westminster Records adta ki
A hatvanas évektől kezdődően Magyarországon is vendégszerepelt. Élete utolsó évtizedében Grazban tanított. 52 évesen ragadta el a halál.
(Malina János)
1946-ban Ausztriába emigrált, és 1950-től kezdődően egyre többet hangversenyezett előbb Nyugat-Európában, majd az egész világon. Olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Clemens Krauss, Karl Böhm, Hermann Scherchen, Ernest Ansermet, Adrian Boult vagy Wolfgang Sawallisch. A bécsi, a berlini és a londoni filharmónia, az amszterdami Concertgebouw és a Suisse Romande rádióállomás állandó szólistája volt. Előadásának legfőbb jellemzője a kirobbanó temperamentum és a fölényes virtuozitás volt.
Számos hanglemezfelvétel készült vele elsősorban a Deutsche Grammophon és a Decca cégeknél: lemezre játszotta Bartók és Kodály szinte valamennyi zongoraművét, Varga Tiborral Bartók hegedűre és zongorára írt szonátáját, továbbá Liszt, Chopin, Schumann, Csajkovszkij, Prokofjev és mások számos kompozícióját. Egyik legismertebb felvételén Bartók 2. és 3. zongoraversenyét játszotta Hermann Scherchennel és a Bécsi Operaház zenekarával. Liszt h-moll szonátájának, valamint két zongoraversenyének felvételét a New York-i Westminster Records adta ki
A hatvanas évektől kezdődően Magyarországon is vendégszerepelt. Élete utolsó évtizedében Grazban tanított. 52 évesen ragadta el a halál.
(Malina János)
| Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| 2008 | Bartók Béla: Mikrokosmos Vols.1 and 2 | Naxos | 9.80193 | |
| 2008 | Bartók Béla: Mikrokosmos Vols.3 and 4 | Naxos | 9.80194 | |
| 2008 | Bartók Béla: Mikrokosmos Vols.5 and 6 | Naxos | 9.80195 | |
| 2012 | Women at the Piano - An Anthology of Historic Performances Vol.4 | Naxos | 8.111218 |