Művészadatbázis

Ez a BMC Művészadatbázisa, amely magyar, magyar származású vagy Magyarországon élő zeneművészekkel, illetve zenekarokkal, kórusokkal, együttesekkel és az általuk készített lemezekkel kapcsolatos információt tartalmaz.

Garay Attila


zongora

Születési hely
Orosháza
Születési dátum
1931

 
1931. december 2. Orosháza - 2013. április 25.

Jazzongorista, zeneszerző, énektanár, korrepetítor. Gazdag repertoárja, egyéni énekstílusa és kiváló zongorajátéka emelte az 1950-es, a 60-as és a 70-es évek magyar jazzvilágának legnagyobbjai közé. Stílusára leginkább a hard bop, a swing és a latin-amerikai jazz ritmusvilága hatott.

Klasszikus zenei tanulmányait Békéscsabán kezdte a Bartók Béla Zeneiskolában, majd 1950-től Budapesten folytatta Vasadi Balogh Lajos és Zolnai Jenő növendékeként. 1950-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Jogi Karára is beiratkozott, állam- és jogtudományi doktorátusát 1955-ben szerezte meg. Ugyanebben az évben szinte berobbant a budapesti jazzéletbe, innentől kezde mintegy negyed századon keresztül a hazai élvonal meghatározó alakja lett. 1956-ban tagja volt a zenész szakszervezet forradalmi bizottságának. 1957-től másfél évig Törökországban játszott, elsősorban ankarai mulatókban lépett fel, később skandináv országokban turnézott.

Több rangos nemzetközi fesztiválon is sikerrel szerepelt, 1962-ben a varsói Jazz Jamboree-n lépett fel, majd ugyanebben az évben elnyerte a Karlovy Vary-i Jazzfesztivál fődíját. 1963-ban a svéd, 1964-ben a prágai, 1966-ban a bledi és a nürnbergi fesztiválokon lépett színpadra. Vendégszerepelt Svájcban, Hollandiában, Nyugat- és Kelet-Németországban, Jugoszláviában, Bulgáriában, Csehszlovákiában és Lengyelországban. 1968-ban a Róna Vendéglátó Vállalat művészeti vezetője lett, főként jazzesteket szervezett. Az 1970-es és 80-as években főként hotelekben és egyéb vendéglátóipari egységekben - többek között a Szentkirályi utcai KATI bárban - zenélt.

A kor szinte összes neves magyar jazzmuzsikusával játszott együtt, szólisztikus beállítottsága okán elsősorban kisebb formációkban, triókban és kvartettekben lépett fel. Pedagógusként is aktív volt, 1979-től a Vasutas Szakszervezet Zeneiskolájában, 1981-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Jazz Tanszakán tanított jazzéneket, később a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének docense lett.

Pedagógiai és művészi munkásságát 1995-ben Weiner Leó-díjjal, 1996-ban pedig Szabó Gábor-díjjal ismerték el.

Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével