Zathureczky Ede
hegedű
Születési hely
Igló
Születési dátum
1903
1903. augusztus 24., Igló - 1959. május 31., Bloomington (Indiana, Egyesült Államok)
A 20. század kétszeres Kossuth-díjas, kiváló magyar hegedűművésze, a Zeneakadémia volt igazgatója. Zenei tehetségét valószínűleg édesanyjától, Filbinger Máriától örökölte, aki jól zongorázott, emellett operaénekesnő volt. 1910-ben íratták be a tessényi zeneiskolába, első fellépésére is itt került sor 1911-ben, 8 éves korában. Első tanára Michael Pogrobiński, lengyel származású hegedűs volt. 1914-ben Kassára költöztek, ahol Kun Tivadar vette át zenei képzését a premontrei főgimnáziumban. 1918-ban került Budapestre, ahol felvételt nyert a Zeneakadémia hegedű szakára, Hubay Jenő saját akadémiai osztályába. A következő évtizedek folyamán gyakran őt tekintették a Hubay-hegedűiskola továbbvivőjének. Első szóló hangversenyére 1919. szeptember 19-én Eperjesen került sor. A Zeneakadémián Siklós Alberttől zeneszerzést is tanult, előadóművészi oklevelét pedig 1922. májusában szerezte meg. 1925 és 1926 között Jaroslav Kociántól vett órákat Prágában.
Fellépései 1921-ben Kassán kezdődtek. 1923-ban egy budapesti hangversenyén, melyet Hubay Jenő vezényelt, még szélesebb elismertségre tett szert. Ezen virtuóz éveinek korszaka 1929-ig tartott, mely során nemcsak hazánkban, de Európában és az Egyesült Államokban is többször fellépett. Csak Olaszországban több mint százszor koncertezett, láthatta a közönség Milánóban, Velencében és Rómában, valamint Bécsben és Prágában is. 1929-től a Zeneművészeti Főiskolán tanított, valamint Hubay Jenő asszisztense lett. A 30-as évektől kezdődött Bartók Bélával közös munkájuk, mely során több magyarországi és külföldi hangversenyen (Budapesten, Temesvárott, Kassán, Nyíregyházán, Olaszországban) együtt léptek fel. Ettől kezdve jelentek meg a klasszikus-romantikus szonátairodalom darabjai is repertoárjában a virtuóz karakterdarabok mellett. 1939. szeptember 22-én a Kassai Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon együtt lépett fel Bartók Bélával és Dohnányi Ernővel, melyet a Magyar Rádió egyenes adásban közvetített. Az Egyesült Államokban többször együtt dolgozott Bruno Walter karmesterrel és szimfonikus zenekarával, közös koncerteket adva New Yorkban, Chicagóban és Bostonban.
1943-ban, a Hubay Jenő 1937-ben bekövetkezett halálát követő több éves szünet után 1943 őszétől az ő vezetésével indult újra a mesterképzés a Zeneakadémia hegedű tanszakán, valamint még ugyanebben az évben, Dohnányi Ernő utódaként a Zeneakadémia igazgatói posztjára is felkérték, mely pozícióban 1956-ig, az Egyesült Államokba való emigrálásáig maradt. 1957-től a bloomingtoni Indiana University hegedű tanszakát vezette, valamint rendszeresen adott koncerteket is, egészen 1959. május 31-én bekövetkezett váratlan haláláig.
Díjak:
1942 Corvin-koszorú
1951 Kossuth-díj
1952 Kiváló művész
1955 Kossuth-díj
A 20. század kétszeres Kossuth-díjas, kiváló magyar hegedűművésze, a Zeneakadémia volt igazgatója. Zenei tehetségét valószínűleg édesanyjától, Filbinger Máriától örökölte, aki jól zongorázott, emellett operaénekesnő volt. 1910-ben íratták be a tessényi zeneiskolába, első fellépésére is itt került sor 1911-ben, 8 éves korában. Első tanára Michael Pogrobiński, lengyel származású hegedűs volt. 1914-ben Kassára költöztek, ahol Kun Tivadar vette át zenei képzését a premontrei főgimnáziumban. 1918-ban került Budapestre, ahol felvételt nyert a Zeneakadémia hegedű szakára, Hubay Jenő saját akadémiai osztályába. A következő évtizedek folyamán gyakran őt tekintették a Hubay-hegedűiskola továbbvivőjének. Első szóló hangversenyére 1919. szeptember 19-én Eperjesen került sor. A Zeneakadémián Siklós Alberttől zeneszerzést is tanult, előadóművészi oklevelét pedig 1922. májusában szerezte meg. 1925 és 1926 között Jaroslav Kociántól vett órákat Prágában.
Fellépései 1921-ben Kassán kezdődtek. 1923-ban egy budapesti hangversenyén, melyet Hubay Jenő vezényelt, még szélesebb elismertségre tett szert. Ezen virtuóz éveinek korszaka 1929-ig tartott, mely során nemcsak hazánkban, de Európában és az Egyesült Államokban is többször fellépett. Csak Olaszországban több mint százszor koncertezett, láthatta a közönség Milánóban, Velencében és Rómában, valamint Bécsben és Prágában is. 1929-től a Zeneművészeti Főiskolán tanított, valamint Hubay Jenő asszisztense lett. A 30-as évektől kezdődött Bartók Bélával közös munkájuk, mely során több magyarországi és külföldi hangversenyen (Budapesten, Temesvárott, Kassán, Nyíregyházán, Olaszországban) együtt léptek fel. Ettől kezdve jelentek meg a klasszikus-romantikus szonátairodalom darabjai is repertoárjában a virtuóz karakterdarabok mellett. 1939. szeptember 22-én a Kassai Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon együtt lépett fel Bartók Bélával és Dohnányi Ernővel, melyet a Magyar Rádió egyenes adásban közvetített. Az Egyesült Államokban többször együtt dolgozott Bruno Walter karmesterrel és szimfonikus zenekarával, közös koncerteket adva New Yorkban, Chicagóban és Bostonban.
1943-ban, a Hubay Jenő 1937-ben bekövetkezett halálát követő több éves szünet után 1943 őszétől az ő vezetésével indult újra a mesterképzés a Zeneakadémia hegedű tanszakán, valamint még ugyanebben az évben, Dohnányi Ernő utódaként a Zeneakadémia igazgatói posztjára is felkérték, mely pozícióban 1956-ig, az Egyesült Államokba való emigrálásáig maradt. 1957-től a bloomingtoni Indiana University hegedű tanszakát vezette, valamint rendszeresen adott koncerteket is, egészen 1959. május 31-én bekövetkezett váratlan haláláig.
Díjak:
1942 Corvin-koszorú
1951 Kossuth-díj
1952 Kiváló művész
1955 Kossuth-díj
| Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| 1995 |
Bartók felvételek magángyűjteményekből,
Bartók hangja és zongorajátéka (1910-1944)
(Recordings From Private Collections) |
Hungaroton | HCD 12334 |
4 CD |
| 2001 |
50 éves a Hungaroton - Vonósművészek (1951-2001)
(Fifty Years of Hungaroton - String Players) |
Hungaroton | HCD 32091-3 | 3 CD |
| 2017 |
Az utolsó romantikus - Dohnányi amerikai koncertfelvételei
(The Last Romantic - Dohnányi's American concert recordings) |
Rózsavölgyi és Társa Kiadó | 2 CD / Dohnányi Ernő publikálatlan koncertfelvételei (1952-1958) az MTA BTK Zenetudományi Intézet 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum Dohnányi-gyűjteményéből. |