Virágh László
ének - tenor
Virágh László a Magyar Régizene Társaság elnöke és az Ars Renata Szólóének-együttes művészeti vezetője, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Olasz Tanszékén oktat olasz zenetörténetet és vezet műfordítói szemináriumot. Diplomáját 1963-ban olasz és pszichológia szakon szerezte. Egyetemi évei alatt Geszler Györgynél tanult zeneszerzést és az Egyetemi Énekkar másodkarnagya volt. Egyike a magyarországi régizenei mozgalom elindítóinak. 1971-ben megalakította az Ars Renata Együttest a magyar és európai reneszánsz zenéjének korhű előadása céljából.
Ugyanez a cél vezette több évtizedes rekonstruktiv-feldolgozó munkásságában, amely a Vietórisz kézirat magyar dallamaira, Bogáti Fazakas Miklós zsoltáraira és más régi magyar zenei emlékekre terjed ki. Ezeken kívül az 1999-es évben hét műve került bemutatásra Balassi Bálint verseire. Publikációinak zöme a reneszánsz zene és irodalom kapcsolatával foglalkozik. 1976-ban felfedezte a Giannetta Padovana (Balassi Bálint addig ismeretlen nótajelzése) első változatát. Azóta a MTA Irodalomtudományi Intézete Reneszánsz és Barokk Kutatócsoportjának munkatársa. Nemzetközi tudományos konferenciák ismert alakja. Előadást tartott Gorizíában Marenzióról és Gesualdóról, valamint Tours-ban (a Centre d' Études Supérieurs de la Renaissance-ban, amelynek visszatérő vendége) Tinódiról és Bakfarkról. Jan Booke professzor asszisztenseként résztvett a Szombathelyi Régizenei Napok és a Soproni Régizenei Napok karvezetői kurzusainak munkájában. A legutóbbi tíz évben, főként az Ars Renata Együttessel végzett munkájával kapcsolatosan elsősorban a manierizmus énektechnikájával foglalkozik a korszak írásos dokumentumainak (Bovicelli, Rognoni, Caccini stb.) alapján, és ami a leglényegesebb, ezeknek a magánének oktatásában való gyakorlati alkalmazásával. Erről a témáról első előadását 1991-ben tartotta a Franciaországi Tours-ban, az Université Rebelais ás a Conservatoire közös szervezésében. Évente rendszeresen tart előadásokat a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, kurzust vezetett a Szentendrei Régizenei Napokon, valamint a Pécsi és a Hódmezővásárhelyi Tanárképző Főiskolán Zenei stílus és vokális technika a Reneszánszban címmel.
A magyarországi vokális régizene-mozgalom elindításában vállalt szerepe, valamint a régi magyar versek rekonstrukciójára irányuló, a Balassi-féle nótajelzés zenei forrásának felfedezését is magába foglaló kutatómunkája elismeréseként 2021-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést.
Ugyanez a cél vezette több évtizedes rekonstruktiv-feldolgozó munkásságában, amely a Vietórisz kézirat magyar dallamaira, Bogáti Fazakas Miklós zsoltáraira és más régi magyar zenei emlékekre terjed ki. Ezeken kívül az 1999-es évben hét műve került bemutatásra Balassi Bálint verseire. Publikációinak zöme a reneszánsz zene és irodalom kapcsolatával foglalkozik. 1976-ban felfedezte a Giannetta Padovana (Balassi Bálint addig ismeretlen nótajelzése) első változatát. Azóta a MTA Irodalomtudományi Intézete Reneszánsz és Barokk Kutatócsoportjának munkatársa. Nemzetközi tudományos konferenciák ismert alakja. Előadást tartott Gorizíában Marenzióról és Gesualdóról, valamint Tours-ban (a Centre d' Études Supérieurs de la Renaissance-ban, amelynek visszatérő vendége) Tinódiról és Bakfarkról. Jan Booke professzor asszisztenseként résztvett a Szombathelyi Régizenei Napok és a Soproni Régizenei Napok karvezetői kurzusainak munkájában. A legutóbbi tíz évben, főként az Ars Renata Együttessel végzett munkájával kapcsolatosan elsősorban a manierizmus énektechnikájával foglalkozik a korszak írásos dokumentumainak (Bovicelli, Rognoni, Caccini stb.) alapján, és ami a leglényegesebb, ezeknek a magánének oktatásában való gyakorlati alkalmazásával. Erről a témáról első előadását 1991-ben tartotta a Franciaországi Tours-ban, az Université Rebelais ás a Conservatoire közös szervezésében. Évente rendszeresen tart előadásokat a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, kurzust vezetett a Szentendrei Régizenei Napokon, valamint a Pécsi és a Hódmezővásárhelyi Tanárképző Főiskolán Zenei stílus és vokális technika a Reneszánszban címmel.
A magyarországi vokális régizene-mozgalom elindításában vállalt szerepe, valamint a régi magyar versek rekonstrukciójára irányuló, a Balassi-féle nótajelzés zenei forrásának felfedezését is magába foglaló kutatómunkája elismeréseként 2021-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést.
Dátum | Cím | Kiadó | Kód | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|
1993 | Angyalkoncert | Bouvard & Pécuchet | VBP 013 | |
1996 |
Magyar énekek a XVII. századból
(17th Century Hungarian Songs) |
Magyar Régizenei Társ. | MRZT 001 | |
2003 |
Dalok és táncok a Vietórisz-kéziratból
(Songs and Dances from the Vietórisz Tabulature) |
Hungaroton | HCD 32133 |