BMC HÁZ
OPUS JAZZ CLUB
ZENEI INFORMÁCIÓS KÖZPONT
BMC RECORDS
EÖTVÖS PÉTER ALAPÍTVÁNY
Művészek
Ez a BMC Művészadatbázisa, amely magyar, magyar származású vagy Magyarországon élő zeneművészekkel, illetve zenekarokkal, kórusokkal, együttesekkel és az általuk készített lemezekkel kapcsolatos információt tartalmaz.
Klasszikus kereső
Név
Album
Listák
Keres
Jazz kereső
-
Név
Album
Listák
Keres
Huszár Lajos
Név: Huszár Lajos
Születési hely: Szeged
Születési dátum: 1948
  Zeneszerző
 
 
1948. szeptember 26., Szeged

Zenei érdeklődése korán megnyilvánult, így szülei beíratták a hódmezővásárhelyi zeneiskolába. Zongorista növendékként felébredt benne az érdeklődés a zeneszerzés iránt.

A szakma alapjairól az első fontos információkat Steiner Bélától, a zeneiskola akkori igazgatójától kapta, aki maga is komponált. 1963-ban került a szegedi Zeneművészeti Szakiskolába, ahol Vántus István tanítványa lett. 1967-től tanulmányait Szervánszky Endre és Durkó Zsolt növendékeként a budapesti Zeneakadémián folytatta.

Zeneszerző diplomáját 1973-ban szerezte meg, és ugyanebben az évben lett a szegedi Zeneművészeti Szakközépiskola tanára. 1975-ben egy fél évet töltött Rómában, ahol Goffredo Petrassi növendéke volt a Santa Cecilia Akadémián.

Zeneszerzői pályája első évtizedében az akkori magyar és lengyel avantgárd hatása alatt komponált. Látókörét természetesen szélesítették a római tanulmányút tapasztalatai. A korszak sikerültebb művei közé számítja a két nagyobb kamaraegyüttesre készült darabot (Musica per dieci, Musica concertante), a 69. zsoltárt énekre és zongorára, a kamarazenekari Scherzo és adagiót, valamint a Rézfúvós kvintettet.

A '80-as évek elején érdeklődése fokozatosan a zenei hagyomány, illetve a hagyomány és a modernizmus összeegyeztetése felé fordult. Ettől kezdve eszményképe és célja a szintézis, vagyis olyan művek alkotása, amelyek szerves, logikus egységben tartalmazzák a tonális hagyomány és az új zene különböző elemeit. Érdeklődésének ez az új iránya természetesen nem volt független attól, hogy ezekben az években kezdte megismerni Góreczki, Pärt és Kancseli műveit. A '80-as években írott művei közül a szintézis előbb említett célkitűzését három kompozíció valósította meg legsikeresebben: A magány dalai, a Concerto rustico és a Kamarakoncert.

Első szegedi korszaka 1984-ig tartott. Ezután öt "vándorév" következett, amikor a Színművészeti Főiskolán volt korrepetitor, tanított a békéscsabai Zeneművészeti Szakközépiskolában, és a budapesti Zeneakadémián is volt óraadó. Végül 1989-ben a Szegedre való visszatérés mellett döntött. A Szegedi Konzervatóriumban (jelenleg SZTE Zeneművészeti Főiskolai Kar) lett adjunktus, docens, végül egyetemi tanár.

A '90-es években írta A csend című operáját. Szövegét Balázs Béla meséje nyomán Darvasi László írta. Ezzel a művével a Magyar Állami Operaház millenniumi operapályázatán harmadik díjat nyert. A korszak többi művéről szólva megállapítható, hogy növekvő arányban keletkeztek vokális, illetve vallási ihletésű kompozíciók. Egyházi kórusműveket fiatal kora óta ír. A keresztény témák, keresztény érzésvilág iránti vonzalom azonban az utóbbi évtizedben jobban betölti, mint korábban. Ez nyilvánul meg olyan művekben, mint a Libera me című orgonamű, az Ikonok Pilinszky János emlékére és a Passió.

2011 óta a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának rendes tagja.

Zeneszerzői munkásságát 1994-ben Erkel Ferenc-díjjal, 2003-ban Bartók-Pásztory díjjal, 2007-ben pedig Artisjus-díjjal jutalmazták.
Kiadványaink
Projektek
Hírek
További hírek
BonBon Matiné zeneszerzői pályázat
Budapest
Beethoven Budán - I. Budavári Beethoven Zeneszerzőverseny pályázati felhívása
Beethoven Budán Fesztivál
Zenetanári továbbképzés – szakmai nap 3/3.
Könyvtár
Lemezajánló
További lemezek