1888. Június 8. Budapest – 1956. december 11. Zürich
Három éves korában kezdett hegedűtanulmányait – miután kivételes zenei adottságaira egy 7 éves korában adott hangversenyén fény derült – előbb Adolf Kálmán majd Hubay Jenő mesterosztályában tökéletesítette a budapesti Zeneakadémián.
1911-ig élt Budapesten, de már 1902-től mint csodagyerek tartott előadókörutakat Európa-, és Amerika-szerte. 1911 és 1919 között Bécsben talált otthonra. 1920-ban Zürichbe költözött, ahol 1923-tól konzervatóriumi professzorrá nevezték ki.
1941-től a „Collegium Musicum Zürich” zenekar alapítója, és koncertmestere. A Bartók Bélához fűződő barátságából fennmaradt levelezésük jelentős zeneirodalmi dokumentum, mivel hűen ábrázolják az ifjú zeneszerző lelkiállapotát 1907/1908-ban, első hegedűversenyének (Op. posth. 1) születése idején. A művet Bartók a művésznőnek ajánlotta. A bemutatóra azonban Geyer Stefi kívánságára csak 1956. december 11-én bekövetkezett halála után, az 1958-as bázeli Bartók Fesztiválon kerülhetett sor.
Egyéb, Geyer Stefinek ajánlott kompozíciók: Othmar Schoek Op. 16-os hegedűszonátája, és Op. 21-es hegedűversenye, valamint Walter Schultess Op. 7-es Concertino-ja. Szintén a nevéhez fűződik Willy Burkhard Op. 69-es 2. hegedűversenyének ősbemutatója.
|