Művészadatbázis

Ez a BMC Művészadatbázisa, amely magyar, magyar származású vagy Magyarországon élő zeneművészekkel, illetve zenekarokkal, kórusokkal, együttesekkel és az általuk készített lemezekkel kapcsolatos információt tartalmaz.

Szőllősy András


Zeneszerző

Születési hely
Szászváros [Orăştie, Románia]
Születési dátum
1921

 
1921. február 27. Szászváros [Orăştie, Románia] �2007. december 6. Budapest

Zenei tanulmányait Csipkés Ilona magán-zeneiskolájában kezdte Kolozsváron, később ugyanitt a Református Gimnázium diákja lett. 1939-ben Budapestre költözött, ahol a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakára, valamint a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-francia szakára iratkozott be, tagja lett az Eötvös Kollégiumnak. 1943-ban bölcsészdoktori címet, 1944-ben tanári oklevelet szerzett. A Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést először Kodály Zoltántól, majd Siklós Alberttől, később Viski Jánostól tanult 1939 és 1946 között. A főiskola elvégzése után, 1947-től 1948-ig ösztöndíjjal Goffredo Petrassi növendékeként képezte tovább magát a római Accademia di Santa Cecilián.

A háború után kezdett publikálni, kezdetben zenekritikai írásai jelentek meg Debrecenben a Magyarok című folyóiratban. 1950-ben a Zeneművészeti Főiskola zenetörténet és zeneelmélet tanárna lett, Szabolcsi Bence és Bartha Dénes mellett segédkezett a hazai zenetudományi tanszék alapításánál. 1953-ban jelent meg Kodály műjegyzéke, 1955-ben Bartók nagy bibliográfiáját, 1956-ban teljes, kronológiai sorrendbe rendezett műjegyzékét adta közre, 1960-ban Arthur Honeggerről írt könyvet.

Az 1960-as évektől kezdve zeneszerzőként is aktívabbá vált. 1964-ben született meg Tre pezzi per flauto e pianoforte című műve, melyet Severino Gazzelloni Darmstadtban, Madridban és Velencében is bemutatott. Nemzetközileg is jelentős sikereket ért el az 1969-ben bemutatott, Sándor Frigyes és a Liszt Ferenc Kamarazenekar felkérésére írt III. Concerto-val, amellyel 1970-ben Párizsban első díjat nyert a rádiótársaságok nemzetközi Tribünjén. A IV. Concerto-t 1970-ben Sándor János és a Győri Filharmonikus Zenekar megrendelésére komponálta.

1972-ben két nagyzenekari művet alkotott, a Trasfigurazioni a huszonöt éves Rádiózenekar számára, a Musica per orchestra a főváros megrendelésére, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének századik évfordulója alkalmából íródott. 1973-ban a Musica concertante-t a Mihály András vezette Budapesti Kamaraegyüttes számára, a Preludio, adagio e fuga című művét a Dresdener Staatskapelle felkérésére komponálta. Az 1975-ben keletkezett Lehellet (V. Concerto) a Magyar Rádió megrendelésére, Lehel György ötvenedik születésnapjának alkalmából íródott.

1982-től egyre több vokális művet alkotott, ekkor született In Pharisaeos és Planctus Mariae című kórusműve, valamint a King� Singers megrendelésére írt Fabula Phaedri amelyet a Miserere követett. A Canto d�utunno 1986-ban a Wales-i BBC, a Frankl Péternek ajánlott Paesaggio con Morti 1987-ben a skóciai Orkney Island-on megrendezett St. Magnus Fesztivál, a Vonósnégyes 1988-ban a hollandiai Orlando Vonósnégyes, az Elegia 1993-ban a Berlini Biennálé felkérésére íródott.

Szőllősy az alkalmazott zenék tekintetében is aktív volt, 1954 és 1977 között harmincegy filmhez, tizenhét színpadi darabhoz és tizennyolc rádiójátékhoz komponált zenét.

Kiemelkedő zeneszerzői és zenetörténészi munkásságáért számos alkalommal részesült elismerésben, 1971-ben Erkel-díjat, 1974-ben Érdemes Művész címet, 1982-ben Kiváló Művész címet, 1985-ben Kossuth-díjat, 1986-ban és 1998-ban Bartók-Pásztory-díjat, 1987-ben a francia kormány által adományozott Commandeur l'Ordre des l'Arts et des Lettres kitüntetést, 2002-ben Kulturális Örökség Nagydíjat, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2007-ben Széchenyi-díjat kapott. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett.

Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével
 
Cím Típus Dátum
A FEKETE VÁROS Filmzene 1971
A FOLYÓN ÁT A FÁK KÖZÉ Zene rádiójátékhoz 1965
A HELYSÉG KALAPÁCSA Filmzene 1965
A Hundred Bars for Tom Everett Kamarazene 1980
A KIRÁLY HALÓDIK Zene rádiójátékhoz 1965
A KORMÁNYBIZTOS Színházi zene 1956
A MASZKA TÁNCA, KETTEN EGY SZEMÉLYBEN, SZŐRMÓKUS / A CSODADOKTOR Színházi zene 1958
A MEDVE BŐRE Zene rádiójátékhoz 1959
A MEGTALÁLT HAZA Zene rádiójátékhoz 1960
A tűz fiai Balett / Choreographic work 1977
ALADDIN ÉS A CSODALÁMPA Színházi zene 1960
ALCESTIS Zene rádiójátékhoz 1958
AMPHITRYON Színházi zene 1962
ANGYAL SZÁLLT LE BABILONBAN Színházi zene 1967
ANTIGONÉ Színházi zene 1964
AZ ÖRÖK LÁNG Zene rádiójátékhoz 1958
Addio Concerto 2002
CONCERTO I. PER OTTONI, PERCUSSIONE, PIANOFORTE ED ARCHI Concerto 1959
CSELKAS Filmzene 1977
CSENDES KÉVÉBE Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re 1947
CSODASZARVAS Zene rádiójátékhoz 1959
CSONGOR ÉS TÜNDE Színházi zene 1970
Canto d´autunno Szimfonikus zenekarra 1986
Concerto IV. per orchestra Concerto 1970
Concerto per clavicembalo e 16 archi Concerto 1978
Cserepek Filmzene 1980
Diminuendo Zenekari mű 1977
ELEKTRA - filmzene Filmzene 1963
ELEKTRA - színházi zene Színházi zene 1958
EPEIOS AKCIÓ Filmzene 1963
Egyszerű kánon a hetvenéves Kurtág Gyurinak Kórusmű a cappella 1995
Elegia per dieci strumenti Kamarazenekarra 1993
FAL A BAL OLDALON Zene rádiójátékhoz 1962
FEHÉRLÓ FIA Színházi zene 1967
FELDOBOTT KŐ Filmzene 1969
Fabula Phaedri Énekegyüttesre 1982
GILGAMES Zene rádiójátékhoz 1960
GYERMEKBETEGSÉGEK Filmzene 1965
GÁBOR ELSŐ ALTATÓDALA Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re 1976
HOLT VIDÉK Filmzene 1972
HYPPOLITOS VISSZATÉR Zene rádiójátékhoz 1965
III. Concerto Concerto 1968
IN PHARISAEOS (Vulgata, Luke II, 43-52, 12. 2) Kórusra és szólóhangszer(ek)re 1982
IPHIGENEIA AULISBAN Filmzene 1968
ISTEN OSTORA Zene rádiójátékhoz 1964
JÁNOS VITÉZ Zene rádiójátékhoz 1965
KERESZTELŐ Filmzene 1967
KIRAKAT Filmzene 1975
Kilenc szerző 44 kis zongoradarabja Szólóhangszerre 0
Kolozsvári éjjel Szólóhang(ok)ra és kamarazenekarra 1955
LEGATO Filmzene 1977
Lehellet (Concerto V.) per Orchestra Concerto 1975
MAGASISKOLA Filmzene 1970
MANDRAGORA Színházi zene 1957
MONDD A NEVED Filmzene 1968
Meddig él az ember? Filmzene 1967
Miserere Énekegyüttesre 1984
Musica concertante Kamarazenekarra 1973
Musica per orchestra Szimfonikus zenekarra 1972
Musiche per ottoni Ensemble 1975
NYOLCVAN HUSZÁR Filmzene 1977
Nyugtalan ősz Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re 1955
Négy pici darab Fanninak és Flórának Kamarazene 1988
NŐ A BARAKKBAN Filmzene 1961
OTHELLO Színházi zene 1963
Oly korban éltem Balett / Choreographic work 1963
PESTI HÁZTETŐK Filmzene 1961
PILLANGÓ Színházi zene 1958
PLANCTUS MARIAE for female chorus, to sections of Stabat Mater by Jacopone da Todi and an 18th century Hungarian folk passion Nőikarra 1982
PROMÉTEUSZ Zene rádiójátékhoz 1965
Paesaggio con morti / Tájkép halottakkal Szólóhangszerre 1987
Pantomime Balett / Choreographic work 1965
Passacaglia Achatio Máthé, in memoriam Kamarazene 1997
Preludio, Adagio e Fuga Szimfonikus zenekarra 1973
Pro Patria Filmzene 1970
Pro sommo Igoris Stravinszky quieto Kamarazenekarra 1978
QUARTETTO DI TROMBONI Kamarazene 1986
QUARTETTO PER ARCHI Kamarazene 1988
Régi magyar táncok Kamarazene 1956
SODRÁSBAN Filmzene 1963
SZENT SZILVESZTER ÉJSZAKÁJA Zene rádiójátékhoz 1960
SZÉPASSZONY MADARA Színházi zene 1954
Seventy-five Major Thirds for György Ligeti Kamarazene 1998
Sonoritá Szimfonikus zenekarra 1974
Suoni di tromba Kamarazene 1983
Szólószonáta hegedűre Szólóhangszerre 1947
THESEUS ÉS ARIADNE Zene rádiójátékhoz 1963
TISZA - ŐSZI VÁZLATOK Filmzene 1962
Találkozás Filmzene 1963
Transfigurazioni per orchestra Szimfonikus zenekarra 1972
Tre Pezzi Kamarazene 1964
Tristia (Maros sirató) Vonószenekarra 1983
TÍZEZER NAP Filmzene 1967
TÜNDÉR LALA Színházi zene 1968
Töredékek Szólóhang(ok)ra és szólóhangszer(ek)re 1985
Töredékek - 1956 Filmzene 2006
UNALMUNKBAN Filmzene 1977
VITÉZEK ÉS HŐSÖK Filmzene 1959
VÁD ÉS VARÁZSLAT Színházi zene 1963
Vízkereszt Filmzene 1967
ZSUZSANNA ÉS A VÉNEK Zene rádiójátékhoz 1965
ZÖLDÁR Filmzene 1965
ÁLMOS Zene rádiójátékhoz 1959
ÖT KIS ZONGORADARAB Szólóhangszerre 1958
Öngyilkosság Filmzene 1967
ÜNNEPNAPOK Filmzene 1967
ÜZENET Filmzene 1967