Művészadatbázis

Ez a BMC Művészadatbázisa, amely magyar, magyar származású vagy Magyarországon élő zeneművészekkel, illetve zenekarokkal, kórusokkal, együttesekkel és az általuk készített lemezekkel kapcsolatos információt tartalmaz.

Rózsavölgyi Márk


Zeneszerző

Születési hely
Balassagyarmat
Születési dátum
1789

 
1789. (vagy 1787?), Balassagyarmat - 1848. január 23., Pest

A zeneszerző és hegedűművész kereskedőcsalád (Rosenthal) sarja. Korán megkezdett hegedűtanulmányait Prágában fejezte be, ahol egy ideig szépírással tartotta fenn magát.

1808-ban Pestre került, ahol mint első hegedűs működött a magyar színjátszó társulatnál. 1813-ban Bajára költözött, itt volt a székhelye az 1819. évi tűzvészig. Ekkor Pécsre ment, majd Temesváron a színházi zenekar hegedűse volt. 1821–33 között ismét Baján élt, miközben szinte az egész országot bejárta.

Szerzeményei ismertté váltak, több gyűjteményes kiadványban (pl. Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből) helyet kaptak. 1833-ban Pestre költözött, de tovább folytatta hangversenyútjait. 1837-ben a pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) szerződtette. Haláláig meleg barátság kötötte Petőfihez, aki 1844-ben a Magyar Divatlapban elismerő cikket írt játékáról.

A verbunkos zene egyik utolsó, igen magas színvonalú képviselője volt; egyben az első csárdás-komponistánk. Fontosabb munkái: Négy Magyar Nóták egy vagy két Hegedre (Pest); Nemzeti Nóták Piano Fortera (3. füzet, Pest, 1833 – 34); Emlékhangok magyar nemzeti nótákban (1836); Virradó Magyar Nóta (1842); Víg szeszély (csárdás, 1846); Sarolta csárdás (1846); Visegrádi kincskeresők (daljáték); kísérőzene az Illyés Sapkája c. színműhöz (1827).
 
Cím Típus Dátum
Első Magyar Társas-Táncz Vonószenekarra 1842
Halljuk! - Csárdás Vonószenekarra 1847
Serkentő - Csárdás Vonószenekarra 1846