BMC HÁZ
OPUS JAZZ CLUB
ZENEI INFORMÁCIÓS KÖZPONT
BMC RECORDS
EÖTVÖS PÉTER ALAPÍTVÁNY
Művészek
Ez a BMC Művészadatbázisa, amely magyar, magyar származású vagy Magyarországon élő zeneművészekkel, illetve zenekarokkal, kórusokkal, együttesekkel és az általuk készített lemezekkel kapcsolatos információt tartalmaz.
Klasszikus kereső
Név
Album
Listák
Keres
Jazz kereső
-
Név
Album
Listák
Keres
Takács Paula
Név: Takács Paula
Születési hely: Palermo (I)
Születési dátum: 1913
Hangszer: ének - szoprán/ének
 
1913. december 10., Palermo - 2003. augusztus 27., Budapest

Egy olasz alt énekesnő, Maria Scarpa és egy mexikói diplomata gyermeke. Eredeti neve Ermelinda Maria Paula Bernal-Scarpa. Édesanyja, karrierje miatt örökbe adta Takács Gyula vasútmérnöknek Magyarországra, akinek felesége Maria Scarpa leánytestvére volt.

Énektanulmányait a Zeneakadémián végezte Maleczky Bianka, Unger Ernő és Hoór-Tempis Erzsébet irányításával, 1931 és 1936 között. 1935-ben a bécsi Nemzetközi Énekverseny II. díját nyerte el.

1941-ben a kolozsvári Nemzeti Színházban debütált Melinda (Bánk bán) szerepében. Az operatársulatnak, melyet Vaszy Viktor alapított és vezetett, 1947-ig volt tagja.

A budapesti Operaházban (ahol 1948 és 1969 között volt tag), 1947. december 20-án mutatkozott be hatalmas sikerrel a Turandot címszerepében. Ez a szerep azután végigkísérte egész pályáján. Természetesen ezután sorban jöttek a drámai szerepek: Aida, Tosca, Leonóra (A trubadúr), Amélia (Az álarcosbál), Santuzza (Parasztbecsület), Erzsébet és Eboli (Don Carlos), Desdemona (Otello), Lady Macbeth. Az olasz hősnőkön kívül, melyek legjobban illettek hangjához és temperamentumához, nagyszerű koloratúrkészségének köszönhetően Szilágyi Erzsébetként (Hunyadi László) is egészen egyedülálló volt. (Talán Turandot mellett ez volt a legjobb szerepe.) A német operák sem maradhattak el, nagyszerű Senta (A bolygó hollandi), Erzsébet (Tannhäuser), Donna Elvira (Don Giovanni), Első hölgy (A varázsfuvola), Leonóra (Fidelio). Az Erkel operákon kívül több magyar mű elismert közreműködője ivolt, pl. Nemzetes asszony A farsangi lakodalomban (Poldini) és Sába királynője Goldmark operájában.

Koncertpódiumon is szívesen fellépett, énelte Verdi Requiemjét és Sugár Rezső Hunyadi című művét.

Gyakran vendégszerepelt külföldön, a volt szocialista országokban (Jugoszlávia, Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia), a volt Német Szövetségi Köztársaságban (München, Fricsay Ferenc vezényletével), valamint Svájcban és Olaszországban.
Giulietta Simionato budapesti fellépésein ő volt Aida, valamint Leonóra A trubadúrban (Simándy József és Svéd Sándor mellett).
A Magyar Rádió több teljes operafelvételt is készített a közreműködésével: Aida, Turandot, Hunyadi László, Az álarcosbál.

1969-ben vonult nyugalomba, ezután énektanítással foglalkozott.

A magyar operaszínpad csillagai 3. albumának kísérőfüzetében Kertész Iván így méltatja a nagy művésznőt: „Takács Paulának hatalmas vivőerejű hangja volt, fényes drámai szopránja mindig „átjött a rivaldán”, bármilyen nagy együttes hangerejével kellett is megbirkóznia. Vokális adottságaihoz (mely már önmagában biztosítéka volt a sikernek) rendkívül átfűtött, kifejező interpretáció társult.”

Díjak, kitüntetések:
1953 Liszt Ferenc-díj, II. fokozat
1955 Munka Érdemrend, ezüst fokozata
1956 Kossuth-díj
1959 Érdemes művész
19984 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
2003 A Magyar Állami Operaház mesterművésze
Kiadványaink
Projektek
Hírek
További hírek
BonBon Matiné zeneszerzői pályázat
Budapest
Beethoven Budán - I. Budavári Beethoven Zeneszerzőverseny pályázati felhívása
Beethoven Budán Fesztivál
Zenetanári továbbképzés – szakmai nap 3/3.
Könyvtár
Lemezajánló
További lemezek