BMC HÁZ
OPUS JAZZ CLUB
ZENEI INFORMÁCIÓS KÖZPONT
BMC RECORDS
EÖTVÖS PÉTER ALAPÍTVÁNY
Művészek
Ez a BMC Művészadatbázisa, amely magyar, magyar származású vagy Magyarországon élő zeneművészekkel, illetve zenekarokkal, kórusokkal, együttesekkel és az általuk készített lemezekkel kapcsolatos információt tartalmaz.
Klasszikus kereső
Név
Album
Listák
Keres
Jazz kereső
-
Név
Album
Listák
Keres
Házy Erzsébet
Név: Házy Erzsébet
Születési hely: Pozsony
Születési dátum: 1929
Hangszer: ének - szoprán
 
1929. október 1. - 1982. november 24.

A II. világháború utáni évtizedek magyarországi operajátszásának kimagasló egyénisége, az ötvenes-hatvanas évek budapesti közönségének kedvence, Házy Erzsébet 1929-ben született Pozsonyban. Szülővárosában végezte elemi iskoláit, s anyanyelvi szinten magtanult magyarul, németül, szlovákul és csehül. A család az 1939-es áttelepítések során került Budapestre, ahol Házy Erzsébet először a Mária Terézia Gimnáziumban, majd a Nemzeti Zenede zongora szakán tanult. A Zenede ének tanszakán a kor neves pedagógusához, László Gézához került, aki rendkívül tehetségesnek tartotta, s már a negyvenes évek végén bemutatta a Magyar Állami Operaház akkori igazgatójának, Tóth Aladárnak. Házy Erzsébet 1950-ben alapító tagja lett a Magyar Rádió Énekkarának, majd egy évvel később, ösztöndíjasként az Operaházba került. 1952 márciusában, a Figaró házassága kis szerepében (Első lány) lépett először színpadra, majd néhány héttel később Verdi Álarcosbáljának Apródjaként. Az 1952/53-as évadtól folyamatosan főszerepeket énekelt, szinte minden este színpadon volt.
Az ötvenes-hatvanas években Házy Erzsébet egyaránt énekelt Mozart és Donizetti, valamint Verdi és Puccini operákban. Legendás Puccini-sorozata 1957 szeptemberében, a Bohémélettel kezdődött, amelyben Mimit alakította. Pályafutása talán legnagyobb sikerét az 1961 decemberében bemutatott Manon Lescaut címszerepében aratta. A premiert követő évben több mint negyven, telt házas Manon-előadást tartottak, ami szinte példátlan a dalszínház százhúsz éves történetében. Házy Erzsébet később, a hatvanas évek közepén a Pillangókisasszony címszerepében is remekelt, de Csajkovszkij Anyegin és Leoncavallo Bajazzók című operájában is elismerést szerzett.

Az operairodalom klasszikusai mellett Házy Erzsébet kortárs magyar zenedrámák főszerepeiben is bizonyította tehetségét: közreműködött Szokolay Sándor (Sámson, Vérnász, Hamlet); Mihály András (Együtt és egyedül), Ránki György (Az Ember tragédiája), illetve Petrovics Emil (Bűn és bűnhődés) operáinak ősbemutatóján. Más modern operák – pl. Menotti: A telefon, Orff: Az okos lány – fontos, technikailag és zeneileg is igencsak összetett szerepeit is rábízták. Operaházi munkája mellett rendszeresen szerepelt oratórium-előadásokon, de a könnyebb műfajoktól sem idegenkedett: a többi között Offenbach, ifj. Johann Strauss, Lehár Ferenc, Ábrahám Pál és Fényes Szabolcs operettjeit, dalait énekelte.

A kor magyar filmrendezői is szívesen foglalkoztatták, bár ilyen felkéréseknek csak ritkán tett eleget. 1954-ben a nagyhercegnőt alakított az Offenbach műve nyomán készült Gerolsteini kaland című filmben; 1958-ban egy titkon zenei pályára készülő, kisvárosi óvónőt játszott Gertler Viktor Felfelé a lejtőn című alkotásában és ugyancsak Gertler rendezésében, Házy Erzsébet főszereplésével mutatták be az És akkor a pasas… című filmet (1966).
Az 1960-as évek elejétől – a politikai enyhüléssel párhuzamosan – az Operaház vezető művészeinek alkalmanként lehetőségük nyílt külföldi vendégszereplésre. Házy Erzsébet az egykori szocialista országok operaházai (köztük a moszkvai Bolsoj) mellett nagy sikerrel vendégszerepelt a bécsi Staatsoperben, illetve különböző német társulatoknál.1965-ben Székely Mihály-emlékplakettel, később pedig Liszt-díjjal, Kossuth-díjjal, Érdemes Művész és Kiváló Művészi címmel tüntették ki.

A hetvenes évek közepén sikeres művészi pályája megtört: súlyos szakmai és magánéleti válságok sorozatával kellett szembenéznie. Élete utolsó éveiben énektechnikai problémákkal, memóriazavarokkal, alkohol-betegéggel és depresszióval is küzdött, majd 1982-ben egészségi állapota rohamosan rosszabbodott, és november 24-én, ötvenhárom éves korában elhunyt. Hangját rádió-, televízió- és lemezfelvételek tucatjai őrizték meg az utókor számára. Az Erkel Színház előcsarnokában felállított ravatalánál több ezren vettek végső búcsút tőle.
Kiadványaink
Projektek
Hírek
További hírek
BonBon Matiné zeneszerzői pályázat
Budapest
Beethoven Budán - I. Budavári Beethoven Zeneszerzőverseny pályázati felhívása
Beethoven Budán Fesztivál
Zenetanári továbbképzés – szakmai nap 3/3.
Könyvtár
Lemezajánló
További lemezek