BMC HÁZ
OPUS JAZZ CLUB
ZENEI INFORMÁCIÓS KÖZPONT
BMC RECORDS
EÖTVÖS PÉTER ALAPÍTVÁNY
Művészek
Ez a BMC Művészadatbázisa, amely magyar, magyar származású vagy Magyarországon élő zeneművészekkel, illetve zenekarokkal, kórusokkal, együttesekkel és az általuk készített lemezekkel kapcsolatos információt tartalmaz.
Klasszikus kereső
Név
Album
Listák
Keres
Jazz kereső
-
Név
Album
Listák
Keres
László Margit
Név: László Margit
Születési hely: Kolzsvár
Születési dátum: 1931
Hangszer: ének - szoprán
 
1931. március 17., Kolozsvár (Cluj [ma: Cluj-Napoca] - Románia)

Kezdetben zongorázni tanult a kolozsvári Állami Konzervatóriumban Farkas Ferenc növendékeként 1941-ig, a háború miatt azonban ezt félbe kellet hagynia. 1947-ben települt át Magyarországra. Ezután tagja lett a Budapesti Kórusnak, ahol először az alt, majd később a szoprán szólamban énekelt. Énektanulmányait 1951 és 1953 között Koranek Jánosnénál folytatta magánúton, majd később dr. Sipos Jenő irányítása mellett tökéletesítette tudását.

Berg Ottó meghívására a Munkácsy-kert közönsége előtt lépett először színpadra egy alkalmi operatársulattal, mint a Rigoletto Gildája és A sevillai borbély Rosinája - Svéd Sándor partnereként. Itt énekelte még a Szöktetés Kostanzáját is.

Az Operaház 1953-ban szerződtette (hét évig ösztöndíjasként), ahol kisebb feladatok után szintén Gilda lett az első főszerepe. 1960-ban egy nagy sikerű beugrással - A varázsfuvola Paminájaként - került az őt megillető helyre a társulatban. Legnagyobb sikereit Mozart operáiban aratta: Konstanza és Blonde (Szöktetés a szerájból), Susanna és Grófné (Figaro házassága), Mme Silberklang (A színigazgató), Despina (Cosí fan tutte) és a már említett Pamina. Három évtizeden keresztül volt a színház vezető Mozart-énekesnője. Tallián Tibor írta róla a Muzsika egy 1968-as számában: „Osváth Júlia fénykora óta nem énekelt senki így Mozartot Budapesten…”.

Hangjának karaktere szerint lírai szoprán volt, de remek énektechnikája a koloratúr-, finom humora és szellemes színészi játéka a szubrett szerepekre is alkalmassá tette. Így nagy sikerrel énekelte Gilda és Rosina mellett Drusilla (Poppea megkoronázása), Euridice (Gluck), Carolina (A titkos házasság), Marcellina (Fidelio), Norina (Don Pasquale), Adina (Szerelmi bájital), Serafina (A csengő), Márta és Lady (Flotow), Micaela (Carmen), Mimi (Bohémélet), Adél (A denevér), Arzéna és Mária Terézia (A cigánybáró), Kszénia (Borisz Godunov), Császárné (Háry János), Juno (Orfeusz az alvilágban), Lucy Lockit (Koldusopera) és a Najád (Ariadne Naxos szigetén) szerepét is. Közreműködött kortárs művek bemutatóin: Polgár Tibor: A kérők (Szakácsné), Láng István: Pathelin mester (Juliette), Ribáry Antal: Lajos király válik (Osztrák hercegnő).

Elsőrangú zenei kvalitásai révén az egyik leggyakrabban foglalkoztatott dal- és oratóriuménekes volt. Főként Vivaldi, Bach, Händel, Pergolesi, Mozart és Haydn műveiben aratott emlékezetes sikereket.

Gyakran vendégszerepelt külföldön, a volt szocialista országokban, valamint Ausztriában, Svájcban, Németországban és Franciaországban is.

Énekesként 1986-ban búcsúzott a közönségtől.

1970-től kezdett el éneket tanítani, először magántanárként, 1986-tól a budapesti Szent István Gimnázium tanáraként, 1989-től az Operaház énekmestereként, majd a Zeneakadémia docenseként oktatott.

Díjak, kitüntetések:
1961 Liszt Ferenc-díj
1973 Érdemes Művész
1974 A Magyar Rádió és Televízió nívódíja
1981 Kiváló Művész
1994 A Magyar Állami Operaház örökös tagja
1997 Bartók-Pásztory-díj
2000 Déryné-díj
2010 Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában
Kiadványaink
Projektek
Hírek
További hírek
BonBon Matiné zeneszerzői pályázat
Budapest
Beethoven Budán - I. Budavári Beethoven Zeneszerzőverseny pályázati felhívása
Beethoven Budán Fesztivál
Hangverseny a 70 éves Orbán György tiszteletére - Erdődy Kamarazenekar
Koncertterem
Lemezajánló
További lemezek