Művészadatbázis

Ez a BMC Művészadatbázisa, amely magyar, magyar származású vagy Magyarországon élő zeneművészekkel, illetve zenekarokkal, kórusokkal, együttesekkel és az általuk készített lemezekkel kapcsolatos információt tartalmaz.

Réthy Eszter


ének, ének - szoprán

Születési hely
Budapest
Születési dátum
1912

 
1912. október 22., Budapest - 2004. január 28., Bécs

Énektanulmányait a Zeneakadémián Szabados Bélánál végezte, majd Bécsben tanult tovább. A budapesti Operaházban 1934-ben debütált a Carmen Micaelájaként (egyes források szerint a Tannhäuser Pásztorfiújaként). Itt, a 100 éves Operaház jubileumi kiadványa szerint 1933-1937 között, majd 1942-43-ban volt magánénekes, de a közbeeső időszakban is gyakran fellépett Budapesten.

1937 tavaszán egy sikeres Faust előadás után (ahol partnerei Jussi Björling, Svéd Sándor és Alexander Kipnis voltak, vezényelt Josef Krips) a bécsi Staatsoper azonnal szerződtette. Itt a Rózsalovag Sophiejaként lépett fel először mint tag (1937. szeptember 1-én), Lotte Lehmann oldalán, Hans Knappertsbusch vezényletével. Ezzel egy időben a Salzburgi Ünnepi Játékokra is meghívást kapott, ahol az 1937-es, 38-as és 39-es szezonban hatalmas sikerrel énekelte a Figaro házassága Susannáját (Bruno Walter vezényletével), és a Rózsalovag Sophieját, majd 1941-ben ismét Susannát (ekkor Ezio Pinza parnereként), 1950-ben pedig a Don Giovanni Donna Elviráját.

A 30-as és a 40-es években néhány film is készült a közreműködésével: Szerelmi álmok (1935), Salzburg, die Festspielstadt (1939), Estélyi ruha kötelező (1942). 1940-ben a Metropolitan Opera is szerződtette, de a háborús események miatt ennek a kötelezettségének nem tudott eleget tenni.

A Staatsopernek 1949-ig volt tagja, de 1955-ig ezután is rendszeresen fellépett az Opera előadásain, amelyeket ekkoriban a Volksoperben és a Theater an der Wien-ben tartottak. (A háború után a Staatsopert az épületet ért bombatalálat miatt csak 1955-ben nyitották meg újra). 1955 után a Staatsoperben már csak egyszer lépett fel, 1961-ben egy Karajan vezényelte Denevérben, ahol Rosalindát énekelte. 1949-től főleg a Volksoperben működött, egészen 1972-ig, amikor visszavonult a színpadtól (egyes források szerint ez 1968-ban történt).

A háború után is többször vendégszerepelt Budapesten, 1959-ben, 1960-ban és 1965-ben (ekkor a Mesterdalnokok Éváját énekelte). Fellépett még többek között a Bregenzi Fesztiválon (6 éven át rendszeresen), Münchenben és Brüsszelben, valamint Svájcban és Törökországban is.

Még aktív éveiben elkezdett énektanítással foglalkozni. 1954-1970 között a bécsi Konzervatóriumban, majd 1971 és 1986 között az ottani Zeneakadémián tanított. Mesterkurzust a budapesti Zeneakadémián is tartott 1984-ben és 1986-ban.

Széles repertoárjából csak néhányat említve a fentieken kívül, nagy sikerrel énekelte még Rodelindát (Händel), a Grófnét (Figaro házassága), Paminát (A varázsfuvola), Agathát és Annuskát (A bűvös vadász), Margitot (Faust), Elzát (Lohengrin), Évát (A nürnbergi mesterdalnokok), Alice Fordot (Falstaff), valamint Violettát, Desdemonát, Mimit és Laurettát, valamint elismert operettprimadonnaként Rosalindát (A denevér), Euridikét (Orfeusz az alvilágban), Anninát (Egy éj Velencében), Glavári Hannát (A víg özvegy), Saffit (A cigánybáró), Fiamettát (Boccaccio), Laurát (A koldudiák) és Lisát (A mosoly országa).

A kor híres énekesei közül olyan nagyságokkal lépett fel mint Jussi Björling, Max Lorenz, Helge Roswaenge, Jan Kiepura, Anton Dermota, Eberhard Waechter és George London, a magyarok közül Svéd Sándor, Anday Piroska, Tutsek Piroska, Kóréh Endre, a karmesterek közül pedig Bruno Walter, Wilhelm Furtwängler, Victor de Sabata, Karl Böhm, Hans Knappertsbusch, Fricsay Ferenc, Clemens Krauss, Rudolf Kempe, Josef Krips, Erich Leinsdorf, Herbert von Karajan, valamint Richard Strauss és Lehár Ferenc (aki több lemezfelvételét is vezényelte).

Díjak, címek, elismerések:
Kammersängerin (1948)
Goldenes Ehrenzeichen des Republik Österreich (1958)
Professzori cím (1967)
Ehrenmitglied der Wiener Staatsoper (1975) und der Volksoper
Ehrenmedaille der Bundeshauptstadt Wien in Gold (1978)
A budapesti Zeneakadémia aranydiplomája (1983)