BMC HÁZ
OPUS JAZZ CLUB
ZENEI INFORMÁCIÓS KÖZPONT
BMC RECORDS
EÖTVÖS PÉTER ALAPÍTVÁNY
Művészek
Ez a BMC Művészadatbázisa, amely magyar, magyar származású vagy Magyarországon élő zeneművészekkel, illetve zenekarokkal, kórusokkal, együttesekkel és az általuk készített lemezekkel kapcsolatos információt tartalmaz.
Klasszikus kereső
Név
Album
Listák
Keres
Jazz kereső
-
Név
Album
Listák
Keres
Joachim József
Név: Joachim József
Születési hely: Köpcsény
Születési dátum: 1831
Hangszer: hegedű
 
1831. június 28, Köpcsény - 1907. augusztus 15., Berlin

Jaochim Köpcsényben (ma Kittsee, Ausztria) született, ami a Kismarton-Pozsony közötti területen fekszik. 1833-ban a család Budapestre költözött, ahol ötéves korától kezdve tanult hegedülni, tanára Stanislaus Serwaczynski volt, a pesti opera akkori koncertmestere. 1839-ben Joachim Bécsben folytatta tanulmányait először Miska Hausernél és Georg Hellmesbergernél, majd Joseph Böhmnél.

Nem sokkal később unokatestvéréhez, Fanny Witthensteinhez költözött Lipcsébe, ahol Felix Mendelssohn tanítványa lett. A 12 éves Joachim 1844-ben Beethoven hegedűversenyével Londonban kirobbanó sikert aratott; a darabot később is sokszor játszotta, és többször visszatért Angliába, amelyet második hazájának tartott.

Mendelssohn halála után Joachim még egy rövid ideig Lipcsében maradt, tanított a Konzervatóriumban és a Gewandhaus Zenekar első hegedűse volt. 1848-ban Liszt Ferenc Weimarban telepedett le, hogy a várost Németország Athénjává tegye. A lipcsei konzervatívok ellenében fiatal avantgarde zenészeket gyűjtött maga köré, akik között ott volt Joachim is. Koncertmesterként tevékenykedett Liszt mellett, és évekig lelkesen állt a "pszichológiai zene" - ahogy Joachim hívta - szolgálatában. 1852-ben azonban elhatárolta magát az Új Német Iskolától (Liszt, Wagner, Berlioz, és követőik), és Hannoverbe költözött, ahol megismerkedett Johannes Brahmsszal, Robert és Clara Schumannal. 1857-ben végleg szakított Liszttel.

A hannoveri évek a legtermékenyebbek Joachim zeneszerzői munkássága tekintetében. Ezekben az időkben gyakran játszott együtt Clara Schumann-nal és Brahmsszal privát és nyilvános fellépéseken. 1860-ban Brahms és Joachim közösen fogalmazták meg kiáltványukat az Új Német Iskola "progresszív zenéje" ellen, válaszul a Brendel indította vitára a Neue Zeitschrift für Musikban. A kiáltvány nagy baklövésnek bizonyult, ellenséges érzelmeket keltett és kigúnyolták.

1863-ban Joachim feleségül vette Amalie Weiss énekesnőt. 1866-ban Berlinbe költöztek, és Joachim alapító tagja és igazgatója lett a Berlini Királyi Zeneakadémiának. 1869-ben megalapította saját zenekarát, a Joachim Quartetet, és hamarosan Európa legjobbjai közé számított. 1884-ben Joachim házassága felbomlott, miután feleségét hírbe hozták Brahms kiadójával, Fritz Simrockkal. Brahms Joachim gyanúját alaptannak tartva együtt érző levelet írt Amelie-nek, amely később a válás során előkerült. A levél megtörte kettejük barátságát, amely csak évekkel később állt helyre Brahms "békeüzenete", a Joachimnak írt zenemű hatására (Kettősverseny hegedűre és gordonkára, Op.102). Joachim Berlinben élt egészen 1907-ben bekövetkezett haláláig.

Joachim munkásságának talán egyik legfigyelemreméltóbb eredménye, hogy Bach és Beethoven hegedűversenyeit állandóan repertoárján tartotta. Az elsők között játszotta Mendelssohn hegedűversenyét, amit még a zeneszerző tanított be neki. Joachim kulcsszerepet játszott Johannes Brahms karrierjében, és sokatpróbált barátságuk alatt mindvégig Brahms műveinek fáradhatatlan tolmácsolója maradt. Joachim vezényelte Brahms I. c-moll szimfóniájának angliai bemutatóját. Schumann-nal, Max Bruchhal, Dvorakkal és Brahmsszal együtt komponált darabjaik közül Joachim sokat a repertoárján tartott. Mindazonáltal Joachim szóló-repertoárja viszonylag behatárolt maradt. A baráti szálak ellenére Brahms D-dúr concertóját (Op.77) élete során mindössze hat alkalommal játszotta; és sohasem játszotta el Schumann és Dvorak neki írt műveit. A legszokatlanabb mű, amit Joachimnak írtak az FAE szonáta volt, ami Schumann, Brahms és Albert Dietrich közös szerzeménye. A darab a Joachim életfelfogását tükröző "Frei aber Einsam" (szabad, de magányos) mottóra utal. Bár a teljes mű ritkán kerül koncertprogramba, a Brahms komponálta harmadik tételt, a C-moll scherzót, mai is gyakran játsszák.

Joachim önálló kompozíciói kevéssé ismertek; műjegyzékében rövid, de különleges műveket találunk. Több hegedűdarabot komponált (köztük három hegedűversenyt), valamint nyitányokat Shakespeare-drámákhoz, így a Hamlethez és a IV. Henrikhez. Számos kadenciát írt Beethoven és Brahms műveire. Legnépszerűbb műve a Magyar Concerto (II. d-moll concerto, Op.11).
Kiadványaink
Projektek
Hírek
További hírek
BonBon Matiné zeneszerzői pályázat
Budapest
Hangverseny a 70 éves Orbán György tiszteletére - Erdődy Kamarazenekar
Koncertterem
A Reformáció 500 emlékév zárókoncertje
Zeneakadémia
Lemezajánló
További lemezek