BMC HÁZ
OPUS JAZZ CLUB
ZENEI INFORMÁCIÓS KÖZPONT
BMC RECORDS
EÖTVÖS PÉTER ALAPÍTVÁNY
Művészek
Ez a BMC Művészadatbázisa, amely magyar, magyar származású vagy Magyarországon élő zeneművészekkel, illetve zenekarokkal, kórusokkal, együttesekkel és az általuk készített lemezekkel kapcsolatos információt tartalmaz.
Klasszikus kereső
Név
Album
Listák
Keres
Jazz kereső
-
Név
Album
Listák
Keres
Vidovszky László
Név: Vidovszky László
Születési hely: Békéscsaba
Születési dátum: 1944
  Zeneszerző
E-mail: vid@art.pte.hu
 
 
1944. február 25. Békéscsaba

Zongorázni ötéves kora óta tanult, zeneszerzői tanulmányait 1959-ben kezdte a Szegedi Zeneművészeti Szakközépiskolában Szatmári Géza irányításával. 1962 és 1967 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Farkas Ferenc növendéke, majd diplomájának megszerzése után három éven keresztül a Művészeti Alap ösztöndíjasa lett. 1970-ben féléves UNESCO ösztöndíjjal Párizsban tartózkodott, a Francia Rádióban a Groupe de Recherches Musicales kurzusait, a Conservatoire-on Olivier Messiaen zeneszerzés óráit látogatta.

1970-ben Simon Albert ösztönzésére Eötvös Péterrel, Kocsis Zoltánnal, Sáry Lászlóval és Jeney Zoltánnal közösen megalapította az Új Zenei Stúdiót, mely hamarosan nemzetközileg is jól ismert zeneszerzői és előadói műhellyé vált, s 1972 és 1990 között több, mint 600 kortárs zenei művet mutatott be. Az együttes koncertjein zeneszerzőként és előadóként egyaránt közreműködött. 1972 óta tanít, kezdetben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézetében, 1984-től a pécsi egyetemen, 1999 óta a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is.

Fontosabb művei: ASCH (2007), Páros (2003-2007), The Death in my Viola (2005), Etüdök MIDI-zongorára I-IV. füzet (1990-2003), Zwölf Streichquartette (2000), Silly Old Muzak (1997), Mozi (1993), Zene a sevillai világkiállítás magyar pavilonjába (1992), 12 duó (1987-89), Romantikus olvasmányok (1983), Nárcisz és Echó (1980-81), Hang-Szín-Tér (1980), Schroeder halála (1974-75), Autokoncert (1972), hangszeres és elektroakusztikus kompozíciók, hanginstallációk. 1973 és 1989 között számos filmzenét írt, többek között Bódy Gábor (Nárcisz és Psyché, Kutya éji dala), Enyedi Ildikó (Az én XX. századom), Háy Ágnes és Tóth János filmjeihez.

Munkásságának elismeréseként 1983-ban Erkel-díjat, 1992-ben Bartók-Pásztory-díjat, 1996-ban Érdemes Művész címet, 2001-ben Soros Alkotói Díjat, 2010-ben Kossuth-díjat kapott. 2004-ben a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja.

Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével
Kiadványaink
Projektek
Hírek
További hírek
BonBon Matiné zeneszerzői pályázat
Budapest
A cantus firmus tündöklése, bukása és újjászületése - Sándor László előadása 3/3.
Könyvtár
Zeneterápiás Klub │ Közösségi zeneterápia a pszichiátriai rehabilitációban
Könyvtár
Lemezajánló
További lemezek