Gyulai Gaál János
Zeneszerző
Születési hely
Budapest
Születési dátum
1924
1924. április 28., Budapest 2009. február 12., Budapest
Zenei tanulmányait a kaposvári zeneiskolában kezdte, majd a Zeneakadémián fejezte be hegedű és zongora szakon. 1941-ben első díjat nyert a debreceni Hubay-versenyen. A Magyar Állami Hangversenyzenekarban helyezkedett el hegedűsként, majd a Budapesti Operettszínház korrepetitora lett. 1956-ban a Belga Rádió könnyűzenei pályázatán harmadik díjat nyert egytételes Zongorakoncertójával. 1959-ben a Magyar Rádióhoz került, ahol a Bartók-terem zenei vezetője (gyakran zenei rendezője is) volt. Itt kezdett karmesterként és hangszerelőként is tevékenykedni. 1980-tól tíz évig volt a müncheni Bajor Rádió külső munkatársa.
Komolyzenei munkálkodásán kívül (két zongoraverseny, egy hárfaverseny, egy hegedűverseny, kamarazenei művek) sokat tevékenykedett a könnyűzene területén is, sőt zeneszerző munkássága nagyobb része az utóbbi területre esik. Számos musical, filmzene és színpadi kísérőzene mellett ő írta Kovács Kati 1966-os, fesztiválgyőztes dalát (Nem leszek a játékszered). Szintén ő szerezte a Karinthy Színházban bemutatott, Karinthy Márton által rendezett Hét pofon, Aszlányi Károly művének színpadi változatához a kísérő zenét (a verseket Romhányi József írta).
Bátyja, Gyulai-Gaál Ferenc zeneszerző, karmester.
Díjak:
1967 - Erkel Ferenc-díj
1992 - EMeRTon-díj
1994 - A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje
1994 - Huszka Jenő Életműdíj
2004 - eMeRTon életmű-díjat
2004 - Fényes Szabolcs-díj
2008 - Artisjus Életműdíj
2009 - A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (posztumusz)
Zenei tanulmányait a kaposvári zeneiskolában kezdte, majd a Zeneakadémián fejezte be hegedű és zongora szakon. 1941-ben első díjat nyert a debreceni Hubay-versenyen. A Magyar Állami Hangversenyzenekarban helyezkedett el hegedűsként, majd a Budapesti Operettszínház korrepetitora lett. 1956-ban a Belga Rádió könnyűzenei pályázatán harmadik díjat nyert egytételes Zongorakoncertójával. 1959-ben a Magyar Rádióhoz került, ahol a Bartók-terem zenei vezetője (gyakran zenei rendezője is) volt. Itt kezdett karmesterként és hangszerelőként is tevékenykedni. 1980-tól tíz évig volt a müncheni Bajor Rádió külső munkatársa.
Komolyzenei munkálkodásán kívül (két zongoraverseny, egy hárfaverseny, egy hegedűverseny, kamarazenei művek) sokat tevékenykedett a könnyűzene területén is, sőt zeneszerző munkássága nagyobb része az utóbbi területre esik. Számos musical, filmzene és színpadi kísérőzene mellett ő írta Kovács Kati 1966-os, fesztiválgyőztes dalát (Nem leszek a játékszered). Szintén ő szerezte a Karinthy Színházban bemutatott, Karinthy Márton által rendezett Hét pofon, Aszlányi Károly művének színpadi változatához a kísérő zenét (a verseket Romhányi József írta).
Bátyja, Gyulai-Gaál Ferenc zeneszerző, karmester.
Díjak:
1967 - Erkel Ferenc-díj
1992 - EMeRTon-díj
1994 - A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje
1994 - Huszka Jenő Életműdíj
2004 - eMeRTon életmű-díjat
2004 - Fényes Szabolcs-díj
2008 - Artisjus Életműdíj
2009 - A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (posztumusz)
Cím | Típus | Dátum |
---|---|---|
A forrás | Concerto | 0 |
Consonata | Kamarazene | 2001 |
Duo hegedűre és gordonkára | Kamarazene | 0 |
Hegedűverseny | Concerto | 1997 |
Hárfa-concerto | Concerto | 0 |
János vitéz | Filmzene | 1973 |
Négy romantikus játék | Kamarazene | 0 |