BMC HÁZ
OPUS JAZZ CLUB
ZENEI INFORMÁCIÓS KÖZPONT
BMC RECORDS
EÖTVÖS PÉTER ALAPÍTVÁNY
Művészek
Ez a BMC Művészadatbázisa, amely magyar, magyar származású vagy Magyarországon élő zeneművészekkel, illetve zenekarokkal, kórusokkal, együttesekkel és az általuk készített lemezekkel kapcsolatos információt tartalmaz.
Klasszikus kereső
Név
Album
Listák
Keres
Jazz kereső
-
Név
Album
Listák
Keres

Név: Kenessey Jenő
Születési hely: Budapest
Születési dátum: 1905
  Zeneszerző
 
 
1905. szeptember 23. Budapest – 1976. augusztus 16. Budapest

Zeneszerző, karmester, a magyar balettzene-irodalom jelentős alakja.

A Nemzeti Zenedében Lajtha László zeneszerzés, Sugár Viktor orgonatanszakos tanítványa volt, közben jogot is tanult. 1928-ban felvették a Zeneakadémiára, ahol Siklós Albert zeneszerzés növendéke lett. Többször járt állami ösztöndíjjal külföldön, 1928-ban Milánóban és Rómában, egy évvel később Bayreuthban és Salzburgban képezte tovább magát.

1929-től a Magyar Állami Operaház korrepetitora lett korábbi tanára, Fleischer Antal mellett. 1932 és 1965 között az Operaház karmestereként dolgozott, Glazunov Évszakok című balettjével debütált. Pályafutása során leggyakrabban baletteket dirigált. 1945-től nyugállományba vonulásáig az Operaház balettegyüttesének vezető karmestere volt. Színházi tevékenysége mellett a budapesti koncertéletben is jelentős szerepett töltött be, 1949-től irányította a Ganz Mávag és a Vasas Szakszervezet közös zenekarát, valamint állandó vendégkarmestere volt a Székesfővárosi Zenekarnak.

A 30-as években több kortárs magyar zeneszerző művét is bemutatta. Első kompozíciói a 30-as években keletkeztek. Kenessey Jenő zeneszerzőként legnagyobb sikereit balettjeivel aratta, ezek mellett komponált szimfonikus, kamara- és zongoraműveket, illetve dalokat és kórusműveket is. Egyetlen operáját, a Krúdy Gyula novellájára írt Az arany meg az asszony című egyfelvonásosát az Operaház 1943-ban mutatta be, a darabot 1945 után többször felújították. Táncjátékainak egyes témáiból, illetve operája nyitányából szimfonikus zenekari változatot is készített.

Hubay Jenő hegedűre és zongorára írott Csárdajeleneteiből számosat meghangszerelt, ezeket Hubay műveként azonos címmel, balettkoreográfiával 1936-ban mutatták be az Operában. 1951-ben pedig A keszkenő címmel, nagyobb arányú átdolgozások és egyéni kiegészítések után, új szöveggel, már saját műveként ismerhette meg az Operaház közönsége. További sikeres balettjei: Montmartre (1931), Csizmás Jankó (1937), Enyém a vőlegény (1938), Majális (1948), Bihari nótája (1954), illetve zenekari művei: Táncimpressziók (1931), Falusi képek (1934), Divertimento (1945), Sárközi táncok (1953). Zeneszerzőként a magyar balettzene-irodalom megújításában szerzett elévülhetetlen érdemeket, karmesterként jelentős szerepe volt az Operaház balettegyüttese nemzetközi elismertségének megerősödésében.

Munkásságának elismeréseként 1952-ben Érdemes Művész címmel, 1953-ban Kossuth-díjjal, 1963-ban SZOT-díjjal tüntették ki.

Forrás: Britannica Hungarica - készült a BMC közreműködésével
Kiadványaink
Projektek
Hírek
További hírek
BonBon Matiné zeneszerzői pályázat
Budapest
Hangverseny a 70 éves Orbán György tiszteletére - Erdődy Kamarazenekar
Koncertterem
A Reformáció 500 emlékév zárókoncertje
Zeneakadémia
Lemezajánló
További lemezek