BMC HÁZ
OPUS JAZZ CLUB
ZENEI INFORMÁCIÓS KÖZPONT
BMC RECORDS
EÖTVÖS PÉTER ALAPÍTVÁNY
Művészek
Ez a BMC Művészadatbázisa, amely magyar, magyar származású vagy Magyarországon élő zeneművészekkel, illetve zenekarokkal, kórusokkal, együttesekkel és az általuk készített lemezekkel kapcsolatos információt tartalmaz.
Klasszikus kereső
Név
Album
Listák
Keres
Jazz kereső
-
Név
Album
Listák
Keres
Bárdos Lajos
Név: Bárdos Lajos
Születési hely: Budapest
Születési dátum: 1899
  Zeneszerző
 
 
1899.október 1. - 1986. november 18.
Zeneszerző, zenetudós, karnagy, egyetemi tanár, a zenetudományok doktora.
Hegedűtanulmányait magánúton kezdte, majd 1920-25 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán tanult Siklós Albert, Kodály Zoltán és Harmat Artúr irányítása alatt. 1925-29 között gimnáziumi és tanítóképző-intézeti énektanár. 1928-68 között már a Főiskola tanáraként hangszerelést, prozódiát, kargyakorlatot, magyar népzenét, transzponálást, partitúraolvasást, összhangzattant, zeneelméletet, ellenponttant, formatant, népdaléneklést, magyar egyházi népéneket, katolikus egyházi éneket, egyházzenei formatant tanított. Az általa oktatott tantárgyak egy részének tartalmát maga dolgozta ki. Karnagyként vezette a Cecília-kórust (1925-42), és a Palestrina-kórust (1923-33). A két kórus egyesítésével született a Budapesti Kórus, amelynek 1942 és 47 között volt a karnagya és többször koncertezett velük külföldön, így Ausztriában, Németországban, Belgiumban és Jugoszláviában. 1925 és 42 között a Városmajori templom, 1942 és 62 között a Mátyás-templom zeneigazgatója. 1936-tól a Magyar Dalosegyesületek Országos Szövetségének, 1938-tól a Cecília Társulatnak, 1949-50-ben a Bartók Szövetségnek vezetőségi tagja.
Kerényi Györggyel és Kertész Gyulával 1934-ben megszervezte az Éneklő Ifjúság mozgalmat. Megalapították a Magyar Kórus folyóiratot és kiadóvállalatot, amelynek 1950-ig szerkesztője. Kodály Éneklő Magyarország eszméjét igyekezett Bárdos a gyakorlatban megvalósítani.

Népzenei, pedagógiai, prozódiai, zeneelméleti munkái, Liszt-Bartók-Kodály tanulmányai jelentek meg. Nagy számú a capella és hangszerkíséretes egyházi és világi kórusműve mellett dalokat, hangszeres kamaradarabokat, színpadi műveket és hangjátékot is írt. 1928-82 között a fővárosban és több magyar városban zenetörténeti, pedagógiai, prozódiai, stilisztikai és karvezetési szakelőadást tartott. Nevéhez jelentős hazai és külföldi kórusművek és oratóriumok bemutatói fűződnek.

Díjak:
1953 Erkel-díj
1954 Érdemes Művész
1955 Kossuth-díj
1964 Bécsi Aranyérem
1970 Kiváló Művész
1979 Magyar Zászlórend
1984 Babérkoszorúval ékesített Zászlórend
1984 Bartók-Pásztory-díj

Írásai:
101 magyar népdal; Gyöngyvirág; Százszorszép; Harmonis sacra; Magyar Cantuale; Hetven kánon

Tankönyvek:
Hangzatgyakorló I-II. (1954, 1982)
Modális harmóniák (1961, 1979)
Harminc írás (1969)
Tíz újabb írás (1974)
Liszt Ferenc, a jövő zenésze (1976)
Zenei prozódia (1976)
Bartók-dallamok és a népzene (1977)
Kodály zenéje és a lokrikum (1976)
Kiadványaink
Projektek
Hírek
További hírek
BonBon Matiné zeneszerzői pályázat
Budapest
Beethoven Budán - I. Budavári Beethoven Zeneszerzőverseny pályázati felhívása
Beethoven Budán Fesztivál
Zenetanári továbbképzés – szakmai nap 3/3.
Könyvtár
Lemezajánló
További lemezek