2012. szeptember 6-7. 19:45
2012. szeptember 8. 15:30
Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
A Budapesti Fesztiválzenekar hangversenye
I. Fogantatás
II. Belül
III. Születés
IV. Kívül
-
2. MAHLER, Gustav: V. szimfónia
I. Trauermarsch. In gemessenem Schritt. Streng. Wie ein Kondukt
II. Stürmisch bewegt, mit größter Vehemenz
III. Scherzo. Kräftig, nicht zu schnell
IV. Adagietto. Sehr langsam
V. Rondo-Finale. Allegro - Allegro giocoso. Frisch
Közreműködik:
Jegyárak:
13 000.- Ft, 8 000.- Ft, 5 700.- Ft, 4 400.- Ft
Forrás:
Gyöngyösi Levente a Budapesti Fesztiválzenekar felkérésére a 2012-es Mahler Ünnepre írta III. szimfóniáját. Mahlerhez hasonlóan Gyöngyösi is szívesen komponál személyes élmények alapján: az ihlet forrása ebben az esetben kislánya, Hanga világra jövetele volt 2011 decemberében. A négytételes mű központi gondolata a születés misztériuma: a kompozíció az emberi élet kezdetét javarészt a magzat, illetve az újszülött szemszögéből ábrázolja.
Levente 1975-ben született Kolozsvárott. A helyi Művészeti Líceumban zongorázni tanult. 1989-ben családjával Magyarországra települt, ahol felvételt nyert a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, zeneszerzés (tanára: Fekete Győr István), ill. zongora (Schweitzer Katalin) szakra. 1993-ban érettségizett, jeles osztályzattal. Még ebben az évben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakának II. évfolyamára, ahol Orbán György növendéke volt.
Többszörös díjazottja különféle zeneszerző versenyeknek. Eddigi legfontosabb munkája A gólyakalifa című kétfelvonásos operája, mely Babits Mihály azonos című regénye alapján készült; a librettót Balla Zsófia költő írta. A művet a Magyar Állami Operaház rendelte a 2000. évi millenniumi operapályázatra (a pályázaton II. helyezést ért el).
1999. május 5.-én diplomázott a Zeneakadémia Nagytermében, kiváló minősítéssel. A hangversenyen, ahol többek közt kórusdarabjai és kamaraművei, valamint A gólyakalifa c. opera I. felvonása hangzott el, a MÁV Szimfonikus Zenekart Vashegyi György vezényelte.
A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában 1997-től 1999-ig korrepetitorként dolgozott, ill. partitúraolvasást tanított. 1999 júliusától több koncerten lépett fel continuo-játékosként a Vashegyi György által vezetett, korhű hangszereken barokk és klasszikus zenét játszó Orfeo Zenekarral. Az 1999-2000. tanévtől doktoranduszként részt vesz a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 3 éves zeneszerzés DLA programjában. A programot Jeney Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár vezeti. 2000-ben és 2001-ben Kodály Ösztöndíjban részesült.
2006-ban első helyezést ért el az Európai Kórusszövetségek Munkaközössége által kiírt versenyen
Díjak, elismerések
2005 Erkel-díj
2008 Talentum Művészeti Díj
2009 Márciusi Ifjak Díj
A Halál Velencében filmrevitelekor Luchino Visconti Mahler szimfóniájának epekedő, érzéki Adagiettóját használta kísérőzeneként, amivel a Mahler-reneszánsz idején hozzájárult a tétel rendkívüli népszerűségéhez, és fokozta a szimfónia ismertségét is. Az Aschenbach ébredező vonzalmait illusztráló zene valóban szerelmi vallomásnak íródott: a címzett Alma Schindler, akit Mahler 1901 novemberében ismert meg, és akit egy hónappal később eljegyzett, majd négy hónappal később feleségül vett.
Mahler egyik kortársa és műveinek legelső tolmácsolója a zeneszerzőtől kapott partitúrába jegyezte fel az érintett felek által egybehangzóan elmesélt történetet: Mahler megküldte Almának az Adagietto kéziratát, Alma megértette a kottafejekbe zárt üzenetet és azt válaszolta: „Jöjjön!”
Az 1901-ben és 1902-ben komponált szimfóniáról nem sok szerzői megnyilatkozás maradt az utókorra, ezek is csupán az elsőként befejezett Scherzo tételre vonatkoznak. A tételt a szerző „teljes fényében ragyogó, élete csúcspontjára jutó emberhez”, másutt „üstököshöz”, a „káoszhoz” hasonlítja, amely „mindig új és a következő szempillantásban megsemmisülő világot szül”, de hasonlatai között szerepel a „zúgó, morajló, őrjöngő tenger” és az „ősvilág” is. A Mahler-szakértő Kurt Blaukopf határkőnek nevezi az ötödik szimfóniát, amelyben a komponistának sikerül „leráznia a zongora zsarnokságát” és „forradalmian új zenekari nyelvet” teremtenie.
